Nyári Károly eddig " csupán" fellépésein lepte meg a közönségét filmekben felcsendülő zenével, most azonban a kiváló zongorista vállalta, hogy hétvégéről-hétvégére ajánl lapunk olvasóinak egy-egy filmes csemegét.  Jó szórakozást kívánunk.

A zenei összeállításból nem hiányozhatnak majd a magyar filmzenék sem, melyek megszólaltatásához a zenei élet legkiválóbb előadóit vendégművészként hívtam meg erre az estére. Van azonban egy világhírű dal, melyet személyes okok miatt én magam adok elő ezen az estén.

Egy hosszabb időszakra szóló meghívást kaptam Hollandiába 1986-ban. Pár hete tartózkodtam csak az országban, amikor megszólalt a telefonom és Hollandia legnépszerűbb televíziós talkshow műsorának producere John de Mol volt a vonal másik végén.

A következő héten már a show egyik adásának vendége lehettem. Az est házigazdája Tineke de Nooy köztudottan híres volt a magyarok iránti szeretetéről. Többször tett látogatást hazánkban. Mikor megtudta, hogy én is Magyarországról érkeztem, megkért arra, hogy azon az estén Seress Rezső világsikerű dalát, a Szomorú vasárnapot játsszam el, ez volt ugyanis a kedvenc dala.

Seress 1923 óta foglalkozott zeneszerzéssel, szövegírással. Az 1923-1933 közötti tíz esztendő során több mint negyven dalszöveget ír mások zenéire, és vagy hatvan saját szerzeményt

Jávor László publicista nem titkolt szándékkal keresi fel Seress-t egy alkalommal. Megmutatja neki egyik szerelmes versét, mire Seress így reagált: – Szép, szép, de ez nem lesz sláger, mert vers. De szívesen megpróbálom, ha nekem adod…

Öt pengő volt a gázsi

Elkészül tehát a nóta. Egy Arányi Kornél nevű, zeneakadémiát végzett fiatalember öt pengőért lekottázza azt fütty után, merthogy Seress nem ismerte a kottát. Seress eladja a perzsaszőnyegét, és az érte kapott összegből egy kottamásoló kinyomtatja a dalt.

Az addig ismeretlen szerzemény egyszer csak az újságok címlapjára kerül – miszerint egy cseléd öngyilkos lesz és teteme mellett a "Szomorú vasárnap" kottája feküdt.

Röviddel ezután egy pénzügyminiszteri tanácsos szíven lőtte magát. Búcsúlevele mellett kottát találnak: a "Szomorú vasárnapot".  Seress nem érti, hogy hol bukkantak a kottájára, merthogy addig sehol nem játszották a dalt. 

Rövidesen már, mint az "öngyilkosok himnuszáról" beszél számos hazai és külföldi lap.

1936. április 30. Párizs, a "Szomorú vasárnap" sikerének újabb állomása. A világhírű Ray Ventura adja elő legszellemesebben a dalt. Az első refrént követően a dobos revolvert ránt, majd főbe lövi magát. A dobos tetszhalála után késsel mellbe szúrja magát a pisztonos,a szaxofonos mérget iszik. Lassan meghal az egész zenekar, és már csak a prímás zenél. Ez sem tart örökké, kötelet eresztenek le a mennyezetről. A hurokba Ray Ventura bedugja a fejét – és ezzel az "öngyilkossággal" végződik a "Szomorú vasárnap" előadása Párizsban."